2020. május 19., kedd
Megjött a nyár. De komolyan! Isteni, napos idő volt ma. Felfedeztem, hogy az ablakom feletti eresz felett van egy kis rés a tetőcserepek között, ahová beköltözött egy madár. Fészket is rakott, mert hallom a fiókák csivitelését. Édesek! Az a szerencse, hogy az eresz miatt nem piszkolnak. Mondjuk azért elméláztam azon, hogy az elektromos rágcsáló riasztó, ami elméletileg denevéreket meg mindenféle apró testű lényeket el kellene, hogy riasszon, mennyire hatékonyan működik. Légvonalban a riasztó és a fészek között kb. 2 - 2,5 méter a távolság és a tájékoztató szerint a riasztó hatóköre 10 méteres sugarú kör. Na, mindegy.
Gyerkőc megint alkotott spanyol szavak tanulása terén. Volt durván egy másféloldalnyi szó, amit néhány hete tanult meg, mondtam, hogy ismételje át, aztán kikérdezem. Már 2 vagy 3 hete tanulják a jelen idejű ideragozásokat, mondtam, hogy azt is ki akarom kérdezni. És volt még 16 szó (amiből néhány már tudott), amit meg meg kellett volna tanulnia. Szokás szerint vitáztunk egy sort, hogy de, igen, meg kell tanulni, akkor is, ha a tanár nem mondta és nem, nem túl sok, hiszen gyakorlatilag kevesebb mint 16 szót kell ténylegesen megtanulnia, a többi az csak ismétlés. 2,5 óra alatt eljutottunk oda, hogy ki tudtam kérdezni tőle az ismétlő szavakat, a ragozás maradt holnapra, akárcsak az új szavak. Azt a kínlódást és cirkuszt és csapkodást, amit lerendezett! Apuka jött és kérdezte, hogy most épp mi a gond. Elmondtam. Mire megkérdezte a gyerektől, hogy voltál ma pisilni? Igen. Mondta a tanár, hogy menj el pisilni? Nem. Na, hát ez ugyanaz a tanulással is. Nem fogja mondani neked, hogy tanulnod kell, mert ez a dolgod. Hát a gyerek nem lett ettől boldogabb, de a hasonlat szerintem nagyon találó. Szóval holnap ismét spanyolozunk és még a franciát is át kell(ene) bogarászni.
Apuka aztán csendesen megjegyezte nekem, hogy ezért sem akarja a magánsuliba küldeni. Egyszerűen a gyerek képtelen tanulni és szó szerint semmi nem kelti fel az érdeklődését. Nincs egyetlen olyan tantárgy sem, amit mondjuk saját magától tanulna, vagy tényleg szeretné. Szomorú.
Mindenesetre a 2,5 óra alatt kint ültem a kertben és olvastam. Egy könyvet kivégeztem, a másikat elkezdtem. Közben rendesen lebarnult a bal karom, holnap majd fordítva kell kiülnöm, hogy a másikat is jobban érje a nap.