Kocsival és egy kisebb baráti társasággal mentem Krakkóba. Hiába indultunk viszonylag korán, későn érkeztünk, mivelhogy Szlovákiában kifogtunk egy balesetet, aminek következtében kerülnünk kellett, szóval veszítettünk 2 órát. Aztán belefutottunk egy útépítésbe, ami miatt egy újabb óra mínuszba kerültünk. Ennek ellenére megérkezésünk után azonnal nyakunkba vettük a várost. A szállásunk egy youth hostelben volt, bent a belvárosban, így minden látnivaló egy ugrásra volt tőlünk. A kellemetlen idő ellenére egy jót sétáltunk. Sajnos ahhoz késő volt, hogy bármit megnézzünk, mindent zárva találtunk.

A sétálóutcák egyike

Ennek ellenére tetszett a belváros. Hangulatos utcák felújított, illetve kissé lelakott házakkal, várfal, vár, templomok, tágas terek - tényleg nagyon szép volt. Az más kérdés, hogy néhány utcával arrébb, ez a kicsit régies hangulat már egyáltalán nem volt meg. Igazi, szocreál rusnya épületek álltak katonás sorrendben. 

A hostel recepcióján találtam néhány érdekes és ígéretes szórólapot. Ha az ember Krakkó közelében lévő néznivalókhoz szeretett volna menni, akkor be lehetett fizetni a recepción, és ennek fejében egy kisbusz összeszedte a kirándulni vágyókat szerte a városban. A kisbuszban - írta a tájékoztató - idegenvezető mesél a városról, illetve az úticélról. A dolog nagyon tetszett, mert így sokkal egyszerűbbnek és gyorsabbnak tűnt eljutni a kiszemelt célpontokhoz, mint tömegközlekedéssel. Így aztán rögtön megrendeltem és ki is fizettem a két kiválasztott utamat.

Még egy pár szó a szállásról. Nos, mivel sokan voltunk, így egy tejes szoba csak a miénk volt. Hiába volt mellettünk a fürdőszoba és hiába próbáltuk egymást váltani a használatában, bizony sokszor kiszorultunk onnan az első két nap. 

Az első éjszaka pedig egyenesen katasztrofális volt. A szomszédban egy legénybúcsút tartó csoport ünnepelt. Elképesztő hangosan hallgatták a zenét, üvöltöztek, ajtókat csapkodtak - iszony volt. Egy másik szobából egy hölgy igen vehemensen felhívta a vigadozó társaság figyelmét, hogy bizony bőven elmúlt már éjfél, igazán lecsendesedhetnének. Megtették. Kb. 5 percig, utána ugyanolyan hangerővel folytatódott a bulizás. Így aztán nem sokat aludtunk. Szerencsére az urak másnap távoztak és ezek után olyan csendes volt a hostel, mint egy kripta, és nem kellett többet sorba állni a fürdőszoba használatáért sem.