Nyaralásunk utolsó napja.

Reggeli után felcihelődtünk, és elmentünk Linderhofba. Ez a legkisebb kastély a három közül, amit II. Lajos bajor király magának építtetett. Néhány évvel ezelőtt már jártam itt, de akkor nem mentem be a kastélyba, csak a hatalmas és meseszép parkban bóklásztam. Most ezt bepótoltam, megnéztem a kastélyt belülről is. Gyönyörű volt, pompáját tekintve teljesen olyan, mint Versaille, de sajnos nem lehetett odabent fényképezni.

A kastély az egyik dombra épített kerti pavilonból.

A kastélyt körbeölelő parkban is egy jót sétáltunk. Csodaszép, igaz, többször eláztunk, merthogy nem csak felhős és hűvös vot az idő, hanem esett is. Mindenesetre megnéztük a szökőkutakat, a lugasokat és gyönyörű virágoskerteket.

Az előbb látott lépcsős szökőkút a kastély szintjéről, a tetején pedig ott az a pavilon, ahonnan az előző fotót készítettem.

A fák között kisebb házacskák is megbújtak, ilyen volt a marokkói ház, ami eredetileg Marokkóban épült a bécsi világkiállításra. Valószínűleg Lajos királynak megtetszhetett, mert a világkiállítás után idehozatta.

A marokkói ház.

A kastély után egy útmenti fogadóban ebédeltünk. Olyan méretű fogásokat kaptunk, hogy alig bírtuk legyűrni. Közben a tájban gyönyörködtünk: körben csodaszép hegyek voltak, végtelen erdőkkel. Meg persze fáztunk rendesen, merthogy feltámadt a szél.

Ebéd után hangulatos kis falucskákon keresztül autóztunk, néha megálltunk nézelődni. Nagyon helyes házakat láttunk! Tulajdonképpen teljesen egyformák építésileg, csak máshogy vannak kifestve a falai. Egy helyen fagyiztunk - na, nem a melegre való tekintettel, hanem csak úgy, az íze miatt.

Az egyik festett falú ház.

Utolsó állomásunk egy bencés apátság volt, Ettal.

Az apátsági templom impozáns épülete.

Az apátság temploma eredetileg gótikus stílusban épült, de annak nagy része egy tűzvészben elpusztult. Ezt követően barokk stílusban építették újjá.

A szerzetesek éppen az esti imájukat mondták/énekelték, így aztán ebben a különleges hangulatban nézelődtünk körbe, persze csak úgy, hogy ne zavarjuk a bencéseket.

A templom díszes orgonája.

Miután végeztek, udvarisan, de melehetősen határozottan kitessékeltek minket, és bezárták a templomot.

Az este pakolással és búcsúzással telt, hiszen másnap kora reggel indultunk haza.