A minap elgondolkoztam azon, hogy a mai ifjúság, amelynek gyakorlatilag a kezéhez van nőve a telefon, vajon mit tenne, ha hirtelenjében az összes telefonos szolgáltató leállna, nem lenne többé térerő, internet, és mondjuk beszélni szeretnének a szomszéd városban lévő barátaikkal. Vagy valamilyen…

Szeretem az esőt. Nem, nem bolondultam meg (még?), de tényleg vannak olyan esők, amiket szeretek. Mint a ma hajnalit, reggelit. Észre sem vettem, hogy esik, csak amikor kimentem, hogy berakjam a kutyát a kocsiba. Inkább csak csendesen permetezett és ettől nagyon friss illata volt a levegőnek. A…

Állok a sorban. Reménytelenül hosszú, pláne így, hogy mindenki betartja a szükséges távolságot. Nem is látom a sor elejét innen. Az időpontom 8.35-re szólt, most 8.27 van és még az ajtót sem nyitották ki. Mindenki maszkban, ez egyértelmű. Senki nem ideges, nem nézegeti az óráját vagy mormog valami…

Halványszürke, hangtalan, gyors, mint a villám. A "szemeiben" valamiféle nemes, méltóságteljes szigorúság uralkodik. Mint egy igazi ragadozónak. Kicsit talán félelmetes is. Talán a nesztelen suhanása, talán a gyorsasága miatt. Ugyanakkor végtelenül elegáns. Pont a méltóságteljes némaság és a könnyed…

Csend, nyugalom. Ezek jellemzők a sétákra. A forgalom - mit forgalom! Egy kezemen meg tudom számolni, hány autóval találkoztam. Az erdőben is szokatlanul nagy a csend. Mármint normális esetben azért lehet hallani a főúton közlekedő autók hangját, illetve a távolabbi autópálya zaját. Ez utóbbiból…