Hú, micsoda könyv volt ez!

A történet maga egyszerű. A helyszín egy fogolytábor Szingapurban a második világháború idején, ahol amerikai, ausztrál és brit katonákat tartanak fogva. A körülmények embertelenek. A történet mesélője (aki maga az író, mert ő maga is túlélt egy ilyen tábort) próbál életben maradni a rémséges körülmények között. Megismerkedik egy amerikai közkatonával, aki remek érzékkel üzletel a táborban, aminek következtében ő és a környezete is jobb körülmények között él - már amennyire egy ilyen helyen ez lehetséges. Sok táborlakó nem nézi jó szemmel a ténykedését, néhányan kifejezetten bírálják azért, amit csinál. 

És tényleg egy kicsit ellentmondásos a figura. Nem éhezik, viszonylag jól él, üzletel gyakorlatilag mindennel és mindenkivel (beleértve az őröket is), ennek ellenére nekem mégis pozitív a karaktere. Ő az egyetlen ember a táborban, aki tökéletesen alkalmazkodott a körülményekhez és gyakorlatilag mindent megtesz azért, hogy nem csak túlélje, de lehetőleg a legjobb körülmények között élje túl a tábort. Valahol sokan (szerintem az író is) felnézett rá, és akik bírálták, azok inkább irigységből tették.

A könyv vége egy kicsit lehangoló volt, mert a felszabadulással ő ismét egy névtelen közkatonává vált, hirtelen nem számított egyáltalán, hogy kinek, hogyan segített a túlélésben.