Egy kicsit az előző kötet (A napos B oldal) folytatása, de mégsem. Ez ugyanis kifejezetten a szerelemről, párkapcsolatokról szól.

Egy fejezet egy ember párkapcsolatának a bemutatása. Mindegyik egyedi történet, mégis lehet benne találni benne valamit, amitől az ember azt mondja, hogy jé, ez olyan vagy hasonló, mint az én életem. Nagyon jó történeteket válogatott bele a szerző. A fejezet végén pedig - akárcsak az előző kötet esetében - egy szakember mondja el a véleményét, gondolatait. Ezek is nagyon tetszettek.

Nagyon szerettem mindegyik történetet, de kettő különösen tetszett. Az egyik az idős úr, aki az idősek otthonában az esküvőjére készül - hát ez valami hatalmas történet! Igenis lehet szerelmesnek lenni ennyi idősen is. A másik pedig az a hölgy, aki arról beszél, hogy ő egyedül szeret élni. Voltak, vannak barátai, kapcsolatai, de mégis úgy érzi jól magát, ha egymagában él. Az is érdekes volt ezzel a történettel kapcsolatosan, hogy a szerző elmondta, nem egy előadásán a közönség közül félve vallotta be valaki, hogy ő is ilyen típusú ember és hogy a környezete mennyire elítéli ezért. Nekem erről mindig az jut eszembe, hogy vajon hány ember él együtt valakivel nem azért, mert szereti a partnerét, hanem pusztán azért, hogy a környezete ne ítélje el, ne mondjon negatív dolgokat róla. Szerintem annál borzalmasabb nem nagyon van, amikor valaki egy kapcsolatban van, de valójában nagyon magányos.