Tom Rob Smith: Child 44

Egy zseniálisan felépített könyv, jó néhány csavarral és remek karakterekkel.

A történet a Szovjetunióban játszódik az 50-es évek végén. Először azt hittem, hogy egy "egyszerű", mindennapi életet bemutató regény lesz. Fikció volt, mégis hátborzongatóan jól ábrázolta azt az időszakot, amikor gyakorlatilag minden emberi kapcsolatot aláaknázott a bizalmatlanság, hogy ki kiről, mit jelent. Ha nem teszi meg ezt vagy azt, vagy éppen megteszi, akkor azt hogyan értelmezi a rendszer és ennek következtében az illető hogyan köthet ki jobb esetben munkatáborban, rosszabb esetben kivégző osztag előtt. Néha félelmetes volt olvasni a főhős gondolatmenetét, a kifacsart logikát, ami szerint működött. A szereplőkről még annyit, hogy nagyon húsvér emberek voltak, nem idealizált hősök. 

A történet akkor vesz egy fordulatot, amikor a főhős hirtelen kételkedni kezd a rendszerben és őt magát is egy Uralon túli városba deportálják a feleségével, ahol egy gyerek halálával kapcsolatban kezd nyomozásba. A gyereket megölték, méghozzá olyan módon, amely kísértetiesen hasonlított egy moszkvai esetre, amit szintén ő vizsgált ki. Innentől a regény a nyomozásra fókuszál, de azért ott van az őrült rendszer a háttérben, ami mindent megnehezít és mindent megbonyolít. 

Egyszerűen nem tudtam letenni a könyvet. 

Címkék: olvasónapló