Igazság szerint olvasás közben a címet nagyon találónak találtam, mert rettenetesen szenvedtem. Becsületből olvastam végig, de időnként szerettem volna kiabálni, hogy  mentsen már meg valaki ettől a sablonos, közhelyes történettől.

A szereplők végtelenül színtelenek, hiteltelenek és következetlenek. Nem szerettem egyiküket sem.  

A történet - minden második Musso könyv valami hasonló dologra épül. Valaki visszajön a múltból, valaki meg próbálja megváltoztatni a megjósolt jövőt... Nekem ez már kezd nagyon unalmassá válni főleg jellegtelen karakterekkel és nem túl érdekes sztorival. Szinte minden "váratlan" fordulatot már előre kitaláltam, ami nem is lett volna annyira baj, ha a karakterek vagy maga az írás megfogott volna. De nem ez történt, csak kínlódás volt, képtelen megoldásokkal. A vége pedig annyira sziruposan csöpögősre sikeredett, hogy én most egy darabig nem hogy olvasni nem akarok Mussótól, de még a könyvei közelébe sem kívánok menni.