Csernus Imre: A fájdalom arcai

A cím azért egy kicsit megtévesztő, mert valóban a fájdalomról is szó esik a kötetben, de inkább azt helyezi előtérbe, hogy mennyire gyávák az emberek ahhoz, hogy kiálljanak magukért, hogy felnőjenek és éljenek. És igen, ha ezt megteszik, az sokszor fájdalommal jár, de ez a fájdalom szükséges a továbblépéshez.

A kötet több előadás szövegét tartalmazza. Vannak átfedések a témák között, mi több ismétlések, de egyáltalán nem bántam egyiket sem. Jó volt elolvasni bizonyos dolgokat többször is. Az előadásmód a szokásos kicsit földbe döngölős Csernus-féle megfogalmazás, de szerintem ezekben a témákban kell ez a hangnem, hogy felébredjen az ember. Szerintem már az is haladás, ha egyáltalán gondolkodásra provokál, aztán hátha utána lesznek olyanok, akik ténylegesen mernek lépni. 

Címkék: olvasónapló