2020. április 21., kedd
Újabb online tanulásos nap. Kezd belejönni a gyerkőc! Ő tanult, én meg levittem a gépet a konyhába és próbáltam ott csinálni valamit, de nem tudom, mi oknál fogva, az ottani wifit nem tudja rendesen kezelni a gépem. Van netem, de olyan irgalmatlan lassú, hogy ez volt az első meg az utolsó, hogy levittem a gépet. Gyakorlatilag használhatatlan. Azért sikerült németeznem, míg a gyerkőc a leckét írta.
És este megvolt az utolsó németórám is. Az egyik csoporttárs férje elkapta a vírust, kórházban is volt, de már otthon van. Azt mondta a hölgy, hogy sokkal jobban van a férje, csak fáj még a mellkasa. Ő is karanténban volt, de ő nem volt beteg. Vagy legalábbis eddig nem volt beteg. A többiek jól vannak. Az óra elég nyögve-nyelősre sikeredett, mert valamiért a tanárnak szakadozott a netje, így nagyon sokszor nem is értettük, mit mondott. Mindenesetre nem lesz extra óra jövő héten, pedig még múlt alkalommal arról beszélt, hogy tart egy összefoglaló órát. Na, mindegy.
Mindenesetre a következő feladat az lesz, hogy találjak egy Skype-os német tanárt. Ez a tanfolyam, ha nem is volt teljesen felesleges, de nem nagyon tanított meg semmi olyanra, amit már magamtól ne tanultam volna meg.
