2020. április 2., csütörtök
Ma kicsit borongós volt a reggel és elég csípős. Mondjuk nem annyira, mint az előző nap. Séta közben sokat gondolkodtam. Elméláztam azon, hogy mi van, ha ez a vírus nem tűnik el? Hiszen vannak emberek, akiknek nincs tünetük, de ugye vírushordozók és fertőznek. Ők mindig hordozni fogják a vírust? Vagy bennük is egyszer csak eltűnik? Egyáltalán, hogyan fogják tudni eldönteni, hogy vége az egésznek? És mekkora az esélye, hogy ismét előjön? Lehet, hogy kevesebbet kéne ezeken a dolgokon gondolkodni, mert elég félelmetesnek tűnik az élet úgy, hogy ez a dög mindig itt lesz. Mi lesz a koncertekkel, színházi előadásokkal? Barátokkal együtt töltött kirándulásokkal/vacsorákkal? Hogyan lehet majd utazni? Lesz egy bizonyítványa mindenkinek, hogy kérem én vírushordozó vagyok, de nem fertőzök? Vagy átestem a víruson és az immunrendszerem kiépült ellene?...
Apukának az éjszaka folyamán sikerült foglalnia újabb időpontot kajakiszállításra. Hurrá! Megúsztuk a szupermarketben való vásárlást! Másoktól hallottuk, hogy néha órákat kell sorba állni, hiszen csak bizonyos számú ember tartózkodhat egyszerre odabent.
Ma ismét matekoztunk, nem volt tökéletes az osztásgyakorlás, de mindenképpen jobb volt, mint kedden. Haladunk! Közben megkapta emilen a gyerkőc a hivatalos értékelést az iskolából. Nos, matekból és angolból az erős középmezőnyben van, az összes többi tantárgyban a középmezőny alját súrolja. Vagy azt sem. Elég kiábrándító. Az is, hogy a gyereket abszolút nem érdekli a dolog. Mint ahogy semmi sem. Ez utóbbi inkább elkeserítő.
Ma gulyást főztem. Egy adagot megmentettem magamnak, a szülők rendesen belaktak belőle, a nagyobbik gyerkőcnek is ízlett, a kicsi becsülettel megette a maga adagját, de közölte, hogy a répa miatt nem akar többet ilyet enni. A nagy igen találóan megjegyezte, hogy ha együtt eszi az ember a hússal, krumplival, csipetkével, akkor nem is igen veszi észre a répát.
Ma sütöttem élesztő nélküli kenyeret magamnak. Nem rossz, de picit talán sós lett és szerintem legközelebb egy kicsit pihentetem a tésztát, mielőtt megsütöm.
Miután feljöttem, gyorsan lezuhanyoztam és most már alig várom, hogy ágyba kerüljek. Nagyon fáradt vagyok.
