Igazából még előző este elméláztam, hogy milyen óvintézkedéseket kellene még bevezetnem, hogy kis birodalmamba ne kerüljön ebből a Dögből (alias vírus). Minekutána mindenütt azt lehet olvasni, hogy a tüdőt veszi célba, márpedig nekem asztmám van, így azt hiszem, mindent meg kell tennem, hogy ne kapjam el.

Elsőként elhatároztam, hogy begyűjtök saját evőeszközöket, tányérokat - tulajdonképpen eddig is volt néhány cuccom idefent, szóval mondjuk úgy, hogy kiegészítettem a készletet. A mosogatógép 70 fokon tisztít mindent, ami kinyírja ezt a Dögöt, de ugye onnan ki kell szedni a dolgokat és fel kell hozni, tehát arra a következtetésre jutottam, hogy talán jobb, ha inkább én mosogatok idefenn. Igen, 70 fokot nem tudok produkálni, de a mosogatószer zsíroldó, tehát feloldja a Dög alapvető zsír összetevőjét, és mivel nem hurcolászom a cuccokat, így kisebb eséllyel kerülhet rá bármi oda nem való dolog. Ennek következtében a mosdóm úgy néz ki, hogy egyik oldalon van a kézmosó, másik oldalon a mosogatószer a szivaccsal. Nem mondom, hogy az esztétika csúcsa, de a biztonság jelen esetben fontosabb.

A másik intézkedés, amit bevezettem, hogy minimalizálom a lenti ruhában való mozgást a szobámban, merthogy ez a Dög ugyebár bármilyen felületen napokig vígan elél. Tehát egy széket raktam a lépcsőm tetejéhez, ami gyakorlatilag a fürdőszoba bejárata mellett van. Amikor feljövök, oda teszem le a ruhámat, megfürdök, aztán a fenti ruhámban közlekedek tovább a szobámban. Persze később rájöttem, hogy talán jobb, ha fent eszem, mint odalent - nem csak biztonsági szempontból, de jó volt elvonulni déltájban egy kicsit a családtól -, így egy extra pléd került a székemre, ahol ülök étkezés közben. Ebéd után a pléd bekerül az asztal alá és az asztalt fertőtlenítő kendővel letörlöm.

Nos, tehát reggel a szokásos időben felkeltem, fogtam a kutyát, aztán elmentünk sétálni a szokásos helyünkre, a kis erdőbe. Csípős volt a reggel, de sütött a nap, így kimondottan kellemes volt a kintlét. Durván egy órát csavarogtunk, aztán hazajöttünk, megreggeliztem és keltettem a lányokat. Megállapodtunk a szülőkkel ugyanis, hogy olyan fél 9 tájékán kirúgom őket az ágyból, hiszen ez csak kényszerszünet és kaptak a suliból feladatokat.

Apuka és anyuka már a második hete itthon dolgozik. Anyuka először a nappali ebédlőasztalánál telepedett le, ami finoman szólva sem volt ideális se neki, se nekünk. Ugyanis ha bárki a konyhába jön-megy, annak át kell mennie a nappalin, aminek következtében, ha anyuka éppen telefonált, akkor lábujjhegyen kellett megtennie. Ugyancsak macerás volt a főzés, mert ha éppen telefonált, akkor nem igazán lehetett csörömpölni pl. az edényekkel. Mivel őt is zavarta a mi matatásunk, rendelt magának egy asztalt és most a vendégszoba az "irodája". (Azóta körülményes a törölközőkhöz való hozzájutás, merthogy abban a szobában álló szekrényben vannak.)

Apuka reggel szokatlanul csendes volt, és kérdeztem, hogy mekkora a baj a tőzsdén. Nézte a három hatalmas monitort, és mondta, hogy a zöld számok, azok jók. A piros, az nagyon nem jó. Az összes képernyő piroslott. Az egyik számra rákattintott, és elmagyarázta, hogy az előugró grafikon azt mutatja, hogy az értékpapír hogyan mozgott az elmúlt hónapokban. Gyakorlatilag olyan volt, mintha a Himalája tetejéről zuhant volna le a görbe. Visszanézte, hogy mikor volt utoljára ennyire alacsonyan, hát  elveszett az időben a kereséssel annyira régen történt.

Reggeli után nekiugrottunk tanulni. Úgy egyeztünk meg, hogy követjük a normál iskolai órarendet, tehát mindig azt tanuljuk, amit egyébként tanulnának a suliban. Abban is megállapodtunk, hogy a nagy már elég nagy ahhoz, hogy önállóan csinálja a dolgát, így ő egyedül, a szobájában matat. (Ha segítségre van szüksége, természetesen szólnia kell.) Én a kicsivel először spanyoloztam (egész jól megy neki), aztán némi francia lecke következett. Hogy mi az ördögnek kell tanulnia ezt is, nem tudom. Állandóan a spanyol szavakat akarta használni, ha egyáltalán valamihez hozzá tudott szólni. Nem tudom pontosan, hogy hivatalosan hány éve tanul franciát, de még az én francia tudásom (amit az érettségi óta tudatosan nem használok, mert annyira utálom) is több, mint az övé. A matek feladatok - jaj... Szegénykémnek nagyon, de nagyon nem megy! Illetve irtó érdekes, hogy viszonylag bonyolultabb feladatokat megold, de olyat, hogy valamit szorozz meg százzal vagy oszd el százzal - mindig rossz irányba mozgatja a tizedesvesszőt. Egy "óra" 45 perc, kb. ugyanannyiba tellett kijavítani és átbeszélni mindazt, amit elrontott. És ebben nem voltak benne azok a feladatok, amihez hozzá sem tudott fogni, mert azt egyelőre hagytuk, majd talán holnap...

Aztán jött a nap "fénypontja": angol. Kapott egy fotót egy viseltes bakancsról, erről kellett volna írnia. Leírást, hogy néz ki a cucc, lehetőség szerint - a tanár instrukciója alapján - használva hangutánzó szavakat, hasonlatot stb. Nos, a megszületett sztori egy óriásról szólt, akinek úgy mellékesen volt egy bakancsa... Egy istennek nem tudtam sem én, sem aztán apuka, majd aztán a nővére meggyőzni, hogy nem ez a feladat. A képen nincs óriás meg törpe, meg semmi, csak a nyüves bakancs, tehát CSAK arról kell írnia. Kb. a harmadik nekifutásra, hogy tervezze meg, mit akar írni, már kicsit több volt a bakancsról, mint maga a háttér sztori, amit minden áron meg akart írni. Mindenesetre ennél a harmadik variációnál úgy döntöttem, hogy ennyi volt mára, majd holnap folytatjuk.

Apuka elment még délelőtt a konditerembe. Azt mondta, csak ő meg a tréner lesz ott, tisztes távolságot fognak tartani egymástól és jó ideig ez lesz az utolsó edzése. Néhány súlyzóval tért haza, hogy majd itthon fog edzeni. Na, erre kíváncsi leszek...

Még egy döntés született: a lányok nem hagyhatják el az udvart, tehát nem mehetnek el mondjuk a közeli játszótérre (mert ugye a Dög bármilyen felületen képes eléldegélni napokig) és a nagyobbnak nincs konditerem (nem mellékesen bezárt az is.)

Még előző nap megrendeltük a heti kaját, amit úgy ahogy kiszállítottak. Semmiféle konzervet és tisztítószert nem hoztak, mert mind elfogyott, viszont minden friss áru (kenyér, hús, zöldség, kivéve tojás) rendben megérkezett.

Összedobtam még a lányoknak valami vacsorát, utána szabadultam. Durván fél 8 volt. Feljöttem, fürdés és most csak ülök itt a gép előtt. Valami elképesztő módon elfáradtam.