Musso: Az angyal hív

Jól megírt és megszerkesztett könyv annak ellenére, hogy az alaptörténet kicsit sablonos: egy férfi és egy nő összecserélik a telefonjaikat egy reptéren. Persze nem veszik észre azonnal, hanem mindketten repülnek az úticéljuk felé, az egyikük Párizsba, a másikuk San Franciscoba. Csak leszállás után szembesülnek a cserével. Azonnal kapcsolatba lépnek a másikkal és ígéretet tesznek, hogy amint lehetséges, postázzák a telefonokat.

De az ember kíváncsi és csaknem természetes, hogy mindketten belekukkantanak a másik telefonjába. Aztán persze az első szemlélődés után nem tudnak úrrá lenni a kíváncsiságukon és szisztematikusan átböngésznek mindent. Itt azért egy picit elgondolkodtam. Mert mennyi mindent tárolunk egy ilyen kütyün?! Magán és hivatalos e-mailek, bankszámlához hozzáférés, határidőnapló, amiben nem csak az szerepel, hogy holnaputánra milyen munkát kell leadnunk a főnöknek, hanem hogy mikor megyünk fogorvoshoz vagy éppen kivel, mikor és hol találkozunk. Különböző applikációk, amelyek szintén beszédesek, hiszen elárulják az érdeklődési körünket, mik azok a dolgok, amikre jobban odafigyelünk. Fotók, amik lehetnek ártatlanok a tavalyi nyaralásunkról vagy a nagyi szülinapjáról, de lehet köztük esetleg egy-két kompromittáló is. És igazából nem nagyon kell kutakodni, nincsenek titkosított adatok, vagy elrejtett mappák hiszen a saját kütyünkről van szó, majdnem csak természetes, hogy nincs jelszó mindenhez vagy ha van is, lustaságból ugyanazt használjuk.  

Nem csoda hát, ha mindkét főhős a telefonok alapos átkutatása után úgy érzi, hogy ismeri a másikat. És itt a történet egy fordulatot vesz, mert kiderül valami olyasmi, amire nem gondol a T. Olvasó a néhány oldalas, meglehetősen hétköznapi bevezető után. Ennek a fordulatnak a következtében "muszáj" olvasni a könyvet. Aztán persze jön még néhány csavar, ami után már nem lehet letenni, behúzza az embert és falni lehet a lapokat.

Nagyon tetszett. A fordulatok váratlanok voltak és csak homályosan lehetett sejteni a végkifejletet. De pont a történet egyedi csavarintásai miatt még ez a sejtés is csak egészen halovány volt. 

Ha nagyon kötözködni akarnék, akkor azért megjegyezném, hogy a főhősnő jelleme  egy egészen picikét sántított. Számomra nem volt teljesen összhangban az a személyisége, akit megismertem a könyv elején azzal, amivé vált a könyv végére. Elég lett volna egy-két plusz mondatot beszúrni, hogy ez a kis egyenetlenség a helyére kerüljön. Talán egy nem kötözködőnek fel sem tűnik ez az apró mulasztás.

Ezen kívül van még egy-két elvarratlan szál is, amire persze lehet, hogy csak én lettem volna kíváncsi. Jó lett volna tudni néhány szereplőről, hogy az ő sorsukat hogyan befolyásolták a főszereplők kalandjai. 

img_094.JPG

 

Címkék: olvasónapló