Meg kellett néznem, hányadik hétnél is tartunk. Lassan már ezen a téren is elvesztem az időérzékemet.

Ez az online tanítás második hete. Már rutinosak vagyunk. Reggel megnéztük, hogy mit küldtek a tanárok, illetve mi az, amit az órához ki kell nyomtatni. Apukát megkértem, hogy rendeljen a gyerkőcnek mappákat, mert pénteken már kezdett eluralkodni a káosz a sok papírlappal. Szóval ezeket is szépen rendbe raktuk. A mappa akkora nagy, hogy nem csak a papírok, de a füzete is belefér. Miután minden papír és füzet megtalálta a párját, a mappákra ráírta a gyerkőc a tantárgyak nevét. Reggel megnézi az órarendet, szépen kikészíti, hogy aznap milyen mappákra van szüksége. Amikor végzett egy órával, a mappa visszakerül a papucsos irattartóba és előveszi a következő mappát. Végre nincs káosz az asztalon, végre nem keresünk papírokat! Juhéj!

Ma anyuka felajánlotta, hogy levágja a hajamat valamikor. Remélem, komolyan gondolta, mert lassan megőrülök. Rövidnek hosszú, hosszúnak túl rövid - magyarul semmit nem lehet vele csinálni és rohadtul idegesít. Szerintem én meg fel fogom ajánlani neki, hogy befestem a haját, merthogy elég rondán le van nőve. Meglátjuk.