Ma ismét délelőttös volt a gyerkőc. Leadtam őt a suliban, aztán a kis boltban bevásároltam egy-két dolgot magamnak. (Lidlben megint nem volt semmi izgalmas, azért nem mentem oda.) Délelőtt főztem. Apuka kérte, hogy készítsek ismét chili con carnét, de ezúttal ne darált húsból, hanem kockára vágott marhából. Elkészítettem, beleszórtam neki egy nagy adag chilit, aztán hajrá, hadd egye. A lányoknak meg magamnak brassóit készítettem, két adag lett nekem, kettő nekik.

A kicsi suli után megint ment egy barátnőjéhez, onnan kellett összeszednem őt. Valahol az isten háta mögött laknak egy baromi nagy házban egy hatalmas kerttel, amiben úszómedence is van. Nos, a kertet tuti, hogy valami szaki tervezte, mert minden pontosan meg van tervezve benne, szerintem az utolsó fűszálat is úgy ültették el, ahogy a szaki megmondta. Nagyon szép, de nekem akkor sem kellene ilyen. Annyira mesterkélt és annyira túl rendezett az egész.

A nagyobbik végre visszamehetett a fogászatra. Karácsony előtt kapott fogszabályozót. Nem az éjszakára berakósat, hanem amit a fogakra aplikálnak valahogy és havi szinten kellett volna szorosabb és szorosabb pántot rárakni. A karantén miatt ez nem volt lehetséges eddig, szóval most volt az első alkalom, hogy visszamehetett február óta. Az anyja teletömte a gyereket valami bivalyerős fájdalomcsillapítóval. A legutolsó alkalommal én vittem, a dokinő mondta, hogy nem kellene ilyen erős gyógyszert adni a gyereknek, hiszen a pánt levétele és az új felrakása nem jár igazán fájdalommal, inkább csak kellemetlen. És igen az új pánt kicsit szorosabb, de nem elképesztően szoros. Anyukának akkor ezt elmondtam, naná, hogy nem hallgatott a dokinőre. Azért csendesen megjegyzem, hogy mit fog adni majd a gyereknek, ha mondjuk menstruálni fog és görcsei lesznek? Annyira hozzászoktatja a szervezetét az erős fájdalomcsillapítóhoz, hogy amikor igazán szükség lenne rá, akkor már nem fog hatni. Na, mindegy.

Most apuka vitte el őt. A gyerek persze drámázott, hogy nem fáj, de... És külön cirkusz volt, míg megette a vacsorát, merthogy "fáj" neki. 1. a bivalyerős fájdalomcsillapító miatt kizártnak tartom, hogy fájt neki (pláne, hogy hazaérve is bevett egy adagot belőle!!!!!), 2. inkább szerintem csak kellemetlen lehetett, hogy szorosabb az új pánt és csak színház volt az egész, amit művelt. Azért csak leküzdötte a vacsorát, igaz, nem rágott szinte semmit sem. Utána panaszkodott, hogy miért kapott ilyen keveset - mondtam, hogy ez a normál adag volt, szóval nem kap többet. Magába tömött még egy féldoboz epret és két óriás banánt, utána egy kicsit lenyugodott.