2020. április 29., szerda
Amíg a lányoknak óráik voltak, addig jól elvoltam a szobámban. Németeztem, de még mindig nem kerestem tanárt. Majd a hétvégén.
A nagyobbik gyerkőc csak ebédelni jött le, egyébként a szobájában volt és úgy nézett ki, hogy tanul is. Aztán, hogy ténylegesen mit csinált, azt nem tudni.
A kisebbiknek megint 3-ig volt órája és változatlanul azt állította, hogy nincs leckéje. Amikor felvetettem, hogy a francia szavakat azért nem ártana átismételni, akkor azt mondta, hogy nem kell, mert a tanár azt mondta, hogy... Rájöttem, hogy teljesen felesleges vitatkozni vele. Megvárom inkább, amíg valami rossz osztályzatot kap, akkor arra hivatkozva nekiállhatunk ismételni. Igaz, hogy akkor nehezebb lesz a dolog, de ha egyszer nem lehet meggyőzni arról, hogy folyamatosan kellene tanulni, ráadásul a tanár sem próbálja őket rávenni semmi ilyesmire, akkor én minek kínlódjak?
