2020. március 26., csütörtök
Csütörtökönként mindig a Lidlben szoktam bevásárolni - hát ma nem akartam odamenni. Múlt héten kelet-európai hét volt, akkor rendesen betankoltam minden finomsággal, de ha nem is így lett volna, ott tömeg van, sorbaállás, nem kell most az nekem. Szóval megegyeztünk előző este apukával, hogy ismét a helyi boltba ugrom be, merthogy fogytán volt a kenyér meg a tej, illetve lelkemre kötötte, hogy vegyek minden olyan dolgot, amire úgy egyébként szükségünk lehet. És tojást! (Rengeteg tojást eszik a család.)
Elsőként reggel elmentünk a kutyával a szokásos helyünkre az erdőbe. És akkor itt is fennforgás volt, akárcsak előző reggel a másik helyen. Ugyanis a parkolót lezárták. Gondolom, így akarják korlátozni, hogy az emberek brancsba verődve kutyát sétáltassanak. Szerencsére az út mellett vannak szélesebb, fák nélküli részek, ahol az autót ott lehet hagyni, így egy ilyen helyre leparkoltam. Kétszer körbejártam a kocsit, hogy nem lóg ki az útra, tuti, hogy senki nem fogja meghúzni. Aztán sétáltunk a blökivel. Ismét napos, meseszép idő volt, bár elég hideg. Egy-két helyen zúzmarás volt a fű.
Sétálás után irány a helyi kis bolt. Meg sem próbálkoztam azzal, amelyikben az előző alkalommal üres polcok fogadtak, hanem egyenesen a másikhoz mentem. Főleg, hogy azelőtt ott állt egy teherautó, amiről egy fickó éppen pakolta lefelé a friss árut. Természetesen maszkban és kesztyűben akartam belépni, amikor itt is újdonság fogadott. Sorakozni kellett a bolt előtt, merthogy csak bizonyos számú ember tartózkodhatott odabent. OK, semmi gond. Ismét látványosság voltam a maszkomban, többen megnéztek. Nem baj. Fura, hogy szinte mindenütt azt olvasom, hogy a tüdőt támadja meg, ezért ajánlják a maszkot, ennek ellenére az emberek inkább kesztyűt viselnek.
A boltban kicsit jobb volt a helyzet, mint előző alkalommal. A zöldség, gyümölcs friss volt. Nem sok fajta, de legalább volt. Friss pékáru szintén volt, de csak az alap dolgok. Pl. croissant nem lehetett kapni, viszont kenyérből választani lehetett. (Sajnos csak a brit kenyerek voltak, amik egy kicsit édeskések. Bezzeg a jó kis rozscipó a Lidle-ben...) Konzervek, takarítószerek, illetve kézmosók egyáltalán nem voltak. Hús sem, csak néhány előre csomagolt hal. Viszont tejtermékből nem volt hiány, és még sikerült tojást is találnom. Bevásároltam mindenből, amiről tudtam, hogy vagy kifogytunk vagy fogyó félben voltunk. Még egy újdonsággal szembesültem: csak az önkiszolgáló pénztárak működtek. Abból is csak a két legtávolabbi, hogy meglegyen a szükséges távolság az emberek között.
Reggeli után ismét tanulás. Kicsit jobban ment ma a dolog, bár az olvasás ismét egy mélypontot jelentett.
Apuka számai: ismét zöld nap volt, ami kicsit megnyugtató.
Ma brassóit készítettem, a lányok nagyon szeretik. Egy adagot beraktam a mélyhűtőmbe, a többit apuka felhabzsolta. Ízlett neki. Javasoltam, hogy ha gondolja, jövő héten főzök egy adag gulyáslevest vagy akár Jókai bablevest (a kelet-európai hét következtében van csabai kolbászom, a füstölt baconszalonnájuk meg nagyon finom). Tetszett neki az ötlet.
Késő délután a nagyobbik lánynak a konditermi edzője online edzést tartott, így a tablettel meg apuka 5 kilós súlyával felszerelkezve látványosan kivonult az udvarra, hogy ő majd ott fog edzeni. Hát finoman szólva sem törte össze magát, de legalább mozgott egy kicsit!