A reggel csodaszép volt a repülőn. Valahol az Alpok felett jártunk, amikor kezdett virradni. Az ég ragyogóan tiszta rózsaszínű volt, alattunk a havas csúcsok... Hú, gyönyörű volt! Az Európai Unióba lépés jóval egyszerűbb volt, mint eddig bármelyik érkezésem ezen utazás során. Én voltam helyzeti előnyben, hiszen mint EU-s állampolgárnak volt egy külön kapu, és most az amerikaiakat nézték át alaposabban. A tatyómra való vadászás eltartott egy ideig, ugyanis három gép csomagjait dobták egy futószalagra, de végül hiánytalanul meglett mindenem.

Taxival ugyanarra a szállásra mentem, ahol megszálltam kifelé menet is. Ugye azt mondják, hogy a jetleget úgy lehet leginkább elkerülni, hogy az ember mindig az adott idő szerint él, így érkezés után lezuhanyoztam, aztán nyakamba vettem a várost.

Azt nem mondanám, hogy nagyon lendületes róttam az utcákat, mert ez nem igazán ment. A repülőn aludtam ugyan valamennyit, de azért az nem volt az igazi. Kicsit lassúnak és tompának éreztem magam, de ennek ellenére megnéztem sok mindent: feljutottam a Viktor Emánuel emlékműre, aztán meglátogattam jónéhány templomot. Forum Romanum, Colosseum, csak úgy bóklásztam mindenféle cél nélkül, hiszen Róma minden utcája annyira hangulatos. Igazából bármerre megy az ember, szembejön vele valami látnivaló vagy érdekesség: egy kis tér egy szökőkúttal, kanyargós utcácskák pici boltokkal, egy ókori szobor lábfeje egy sarkon... 

A Colosseum "másik" oldala

Vacsorára nagyon finom tengeri herkentyűket ettem egy hangulatos, nagyon tipikus kockásterítős étteremben. Utána még beiktattam egy éjszakai városnézést is. Nem tudom, hogy miért, mert iszony fáradt voltam. Az igazság az, hogy szeretek éjszaka várost nézni, mert ilyenkor teljesen más minden, csendesebb, sejtelmesebb, nyugisabb. Van úgy, hogy ilyenkor az ember felfedez egy épületet, ami mellett napközben simán elsétált, de most a világítás miatt egészen másképpen fest és a fény-árnyék hatása miatt érdekessé válik. Így hát bóklásztam a város csaknem néptelen utcáin és nézelődtem a különböző nevezetes helyeken. Azért meg van az előnye annak is, hogy az ember fél 2 körül bóklászik a Spanyol lépcsőnél, mert tud olyan felvételt készíteni, hogy egyetlen ember sincs a lépcsőn, ami ugye nappal lehetetlenség.

A "turistamentes" Spanyol lépcső az éjszakában