Végre nem esett, mi több verőfényes napsütésre és ragyogó kék égre ébredtem. Még egy kóbor bárányfelhő sem volt az égen. (Később azért jó kis szürke felhők jöttek...) Ez volt az utolsó napom, így csakúgy bóklásztam egyet a városban. Megszemléltem közelebbről a felhőkarcolókat - igazából nem is…

Még szoknom kell Márait, ez volt a második könyvem tőle.  Tetszik ez a lassú, szinte méltóságteljes történetmesélés. Nincs rohanás, nincs kapkodás, szép komótosan haladtunk előre. De míg a Gyertyánk csonkig égnek esetében szinte türelmetlenül vártam, hogy most mi lesz, hogyan alakulnak az…