Február végén utaztam Madridba és annyira kellemes meleg volt, hogy nem győztem leszedni magamról a meleg holmikat az érkezésem után. Hiába volt késő, még sétáltam egyet az éjszakai városban. Éjjel 11-kor olyan forgalom volt a 2x4 sávos úton, mint más városokban a csúcsidőben. Az utcákon annyi ember volt, mintha fényes nappal lett volna.

Az 1778-ban III. Károly bevonulása alkalmából épített Alcála kapu.

Irtó jó hangulat volt: az éttermek, kávézók nyitva voltak, sokan kint üldögélve vacsoráztak, mások csak bóklásztak, akárcsak én. A szállásom egyébként egy csendes mellékutcában volt, amely a Gran Víáról nyílt. Semmi extra nem volt a helyben, tiszta, rendezett szobát kaptam, amelynek az ablaka valamiféle lichthofra nyílt. Nem igazán zavart a dolog, mert csak az alvási időt töltöttem a hotelben, napközben folyamatosan úton voltam. 

Másnap a terveim szerint Toledoba mentem. Felpattantam a metróra, mivel a buszpályaudvar eléggé messze volt a szállodától. A jegy 1 Euroba került (nem tudom, most mennyi a tarifa, egy olyan jó 10 éve jártam arrafelé). Ezzel a jeggyel bármennyi megállót lehetett menni és annyiszor szállhattam át vele egy másik vonalra, ahányszor csak akartam. 

A buszpályaudvar egy háromszintes épület volt. Jegypénztárak egyáltalán nem voltak, egy automatából vettem meg a jegyemet (ez akkor hatalmas újdonságnak számított!). 

Az út kb. 45 perces volt. Az idő változatlanul isteni volt, 18 fok meleg! Nem győztem leszedni magamról a pulcsit, kabátot. Amit lehetett begyömöszöltem a hátizsákomba. 

A város csodaszép, egy kicsit dimbes-dombos. A legmagasabb domb tetején állt a vár, így már messziről lehetett látni.

Úton a várba, amely a háttérben látható a legmagasabb domb tetején.

Elsőként ezt néztem meg. Gyakorlatilag szó szerint a pincétől a padlásig jártam végig, mert a bejárat az épülettömb aljába nyílt, ahol látni lehetett a III. századból származó falmaradványokat. Az épületegyüttes egyik részében ma könyvtár található, a másikban pedig hadtörténeti múzeum. A múzeumi részben mindenféle fegyver volt kiállítva különböző korokból és kontinensekről (volt például szamuráj harci öltözet is).

A következő célpont a gótikus katedrális volt, amelyhez hangulatos utcákon jutottam el. Meglehetősen egyedi a kinézete, merthogy két tornya van, de a kettő nem egyforma: az egyik magasabb és karcsúbb, a másik alacsonyabb és zömök. Az első épületet a VI. században építették fel, azóta természetesen több ízben átalakították, illetve kibővítették. A végleges formáját a XVII. században nyerte el. Az épület meseszép, hosszan elidőztem benne. 

A katedrális kórusa

Az idő rövidsége miatt (hiszen csak kirándulni jöttem), az El Greco Múzeumot kihagytam, egyébként sem vagyok egy nagy festményrajongó. 

Óriásit sétáltam a városban, ami egyszerűen lenyűgöző a középkori házaival és girbe-gurba utcáival. A középkori városkapukból több is megmaradt. Masszív, igen tekintélyt parancsoló épületek.

Talán a legszebb megmaradt városkapu a kora esti fényekben.

Benéztem a Santa Maria la Blanca elnevezésű zsinagógába, amely az egykori zsidó negyedben állt. Hát ez valami fantasztikusan nézett ki. A XII.-XIII. században épült és a legrégibb zsinagóga Európában. A XV. században aztán átépítették katolikus templommá. Szerencsére az épület jelentős részéhez nem nyúltak hozzá, így megmaradtak a csodaszép, díszes oszlopfők és a jellegzetes keleties boltívek. Hihetetlenül gyönyörű az egész. 

Az egyik díszes oszlopfő

Aztán megnéztem a San Juan de los Reyes nevezetű ferences kolostort.

Spanyolországban mindenütt ehhez hasonló információstáblák vannak.

A XV-XVI. században épült gótikus stílusban. A kolostor temploma is nagyon tetszett. Nem volt túlságosan nagy, de gyönyörű kőfaragások díszítettek mindent. A kerengő - ami egy nagyon hangulatos kis kertet vett körbe - érdekessége, hogy van egy emelete, ahová fel lehetett menni és ott is körbe lehetett sétálni. 

Végezetül még leballagtam a Tajo folyóhoz, ami átszeli a várost. Természetesen több híd ível át a folyó felett, a leghíresebb a középkori Szent Martin-híd.

Szent Martin-híd a Tajo folyó felett.

Meglehetősen robosztus építmény. A 13. században kezdték el építeni, és mindkét oldalán egy-egy torony található. Igen masszívak ezek is! Az egyik torony még a 13. században elkészült, de a másikat csak a 16. században fejezték be.   

Egészen sötétedésig maradtam, csak ekkor buszoztam vissza Madridba.